Abban a pillanatban, amikor jónak nevezel egy embert, elfordítod róla a tekinteted. Felcímkézted az illetőt, beskatulyáztad, besoroltad egy kategóriába.
Miután kijelentetted, hogy ez az ember rossz, hogyan nézhetnél többé a szemébe? Kapásból ítéletet hoztál vele kapcsolatban, egyszer s mindenkorra végeztél vele. Az illető többé nem jelent rejtélyt számodra.
Megfejtetted a rejtélyt, rá ragasztottad a jó vagy a rossz címkét, és mostantól már nem a valósággal, hanem ezekkel a címkékkel érintkezel.
Mostantól már a minősítésének megfelelően viselkedsz. Nem magához az emberhez beszélsz, hanem a saját magad alkotta kategóriához, a magad alkotta képmáshoz.
És a legtöbb ilyen címkét nem is te magad gyártod le saját tapasztalataid, élményeid alapján, hanem már készen veszed át, és teszed magadévá mástól...
...önként adva fel még a lehetőségét is annak, hogy megéld a valóságot
Gondolatban megölted
eltemetted a másikat
sírjára címkét véstél
