Összes oldalmegjelenítés

2011. december 26., hétfő

és a Szabadságról mit gondolsz???

Az önismerethez nincs bevált recept. Lehet pszichológushoz vagy lélekbúvárhoz fordulni, hogy megtudjunk valamit magunkról, de az még nem önismeret.Az önismeret akkor valósul meg, amikor megismerjük magunkat valamilyen kapcsolatban, amely minden pillanatban megmutatja, kik vagyunk. Az emberi kapcsolatok valójában tükrök, amelyekben valóságos énünket látjuk. Az emberek többsége viszont képtelen úgy tekinteni kapcsolataira, hogy azokban saját magát vizsgálja, mivel azonnal elutasítja vagy megindokolja, amit lát. Ítélkezünk, értékelünk, összehasonlítunk, tagadunk vagy elfogadunk, de sohasem figyeljük meg, hogy ténylegesen mi történik. A lényeg - amely a látható világ mögötti Valóság - láthatatlan marad. Sok ember számára ez tűnik a legnehezebbnek, pedig kizárólag ez lehet az önismeret kezdete. Ha valaki képes önmagát úgy látni, ahogy társkapcsolatainak eme különleges, torzításoktól mentes tükre mutatja. Ha valaki bele tud nézni ebbe a tükörbe teljes figyelemmel, és valóban látja azt, amit mutat, tudatosítja azt... elutasítás, bírálat vagy értékelés nélkül - és ezt őszinte érdeklődéssel teszi -, rájön, hogy az elme képes megszabadítani magát minden kötöttségtől. Csak így lehet az elme olyan szabad, hogy felfedezhesse azt, ami a gondolatok mögött van.Végső soron lehet az elme bármilyen - tanult vagy tanulatlan, tudatos vagy tudattalan, korlátozott vagy feltételekhez kötött -, és akármilyen messzire toljuk ki határait, az még mindig a gondolatok területén marad. A szabadság viszont valami egészen más.

A gondolkodástól a megértésig


"A gondolkodás a megértés hiánya.Azért gondolkozol, mert nem értesz.Amikor megszületik a megértés, eltűnik a gondolkodás.A gondolkodás nem adhatja meg a helyes választ, mert csak azt tudja ismételgetni, amit már ismert.
A megértés friss, új. Semmi köze a múlthoz. A megértés itt és most van.Bepillantás a valóságba. A megértés tiszta intelligencia.Tudást kaphatsz, intelligenciát nem.Az intelligencia Veled született. 
Az a frissesség, ami eláraszt a cselekvés közben, az megértésből táplálkozik. És akkor a válasz totális, itt és most van, ezt a kihívás eredményezi, nem a múlt.
A megértés embere igaz.Még ha azt is feleli "nem tudom", sokkal értékesebb a tudatlansága, mint az elme tudása, mert az ő tudatlansága, a tudatlanságának az elfogadása legalább közelebb van az igazsághoz.Legalább nem próbál színlelni, nem álszent.Közvetlenül belenéz a dolgokba.Közvetlen a bepillantása.De fel tudja használni minden felhalmozott tudását, hogy segítsen a bepillantásnak elérnie téged.Fel tud használni mindent, amit összegyűjtött arra, hogy világossá tegye előtted azt, amit el szeretne juttatni hozzád. Az azonban, amit eljuttatni igyekszik, a sajátja. A szavak lehetnek kölcsönzöttek, a nyelv is kölcsönzött-annak kell lennie-, a fogalmak is, csak az nem, amit eljuttatni kíván.A tartály a memóriából érkezik, de a tartalom a saját bepillantása lesz.
Ugyanakkor, akiből hiányzik a megértés, az a sok-sok gondolat áldozatául esik, mert egyetlen bepillantása sincs, ami középpontot adhatna neki.Csak egy gondolattömege van, aminek a tagjai nem kapcsolódnak egymáshoz, sőt akár homlokegyenest ellenkeznek egymással-ellentmondásban állnak, kibékíthetetlen ellenségek.
Egy egész tömeg van benne, -még csak nem is csoport, nem is társadalom, hanem egy tömeg- gondolatokból, melyek ott zizegnek az elme belsejében.
A gondolkodás olyan, mint sok-sok ezer nőt kényeztetni egyszerre.Persze, hogy beleőrülsz.A megértés nagyon egyszerű:összeházasodsz egy bepillantással, de az a bepillantás úgy működik, mint fénysugár, fáklya.Bárhová irányítod a fáklyádat, rejtélyek tárulnak fel, eltűnik a sötétség.
Üzenet:Próbáld megtalálni önmagadban az elrejtett megértést.Ezt úgy teheted meg, hogy eldobod a gondolkodást.A gondolkodás eldobására pedig két lehetőség nyílik:a meditáció vagy a szeretet."