faragott tekercs

megérint a valóság
tétován kószál az esti fény,
utam ködbe vész

a bíborszín selyem
fátylat borít, 
hajamban ujjai,
csak
félrevont mosoly

virágszirmokon
tapodom szüzek
dallamát

évek, napok
órák, percek....
ketyeg

pillangószárnyon
hullámzik
csillámporral hintett
rablánc szabadság-ohm